Két történet, egy másfél hónapos és egy múlt heti. Tehetetlen vagyok, és az önkormányzat is nagyjából az, bár ez nem tudom, kit mennyire zavar rajtam kívül. Valószínűleg akkor sem lenne másképp, ha a tavalyi előterjesztésemet az iskolák államosítása kapcsán várható nehézségek felméréséről, ezek önkormányzati kezeléséről nem söprik le az asztalról.
A félév lezárásakor meghívtak a Németh László iskola tantestületi értekezletére, ahol az intézmény és a munkaközösségek vezetői beszámolót tartottak. Örömmel mentem oda, és elkeseredve jöttem el - a helyzet lesújtó. Pedig a pedagógusok nem panaszkodtak, nem háborogtak, csak rezignáltan sorolták, hogyan zajlott az előző öt hónap. Nem írom le mindet, néhány példa is elegendő.
A művészetoktatás dologi kiadásaira az első félévben összesen 290 ezer forintot fordíthattak. (Az iskolák semmt - egy doboz krétát sem - vehetnek önállóan, az összes megrendelést a tankerület igazgatója kell jóváhagyja.) A KLIK kifizette a tanárok bérét, az önkormányzat a rezsit, de ezen felül összesen ennyi jutott. A képzőművészeti szakon nem vettek alapanyagokat, (a meglévő maradékokon felül szülők által behozott dolgokat használták), a táncosoknak nem tellett se ruhára, se díszletre, a zenészek nemhogy nem vettek új hangszert, de javíttatni sem tudták a meglévőket. Összehasonlításul: a szülők nagyjából 5 millió forintot fizettek be (a törvény szerint a költségek maximum 15 százalékát lehet tandíjként elkérni.)
A pedagógus-életpálya kialakítása kapcsán - sok más mellett - a gyermekvédelmi megbízott "posztja" is megszűnt. Nem mintha eddig ez sokat jelentett volna - néhány óra kedvezmény, pár ezer forint plusz - de mostantól nincs ilyen felelős személy az iskolában. A feladat persze megmaradt, és a lelkiismeretes pedagógus meg is csinálja - csak éppen a szabadidejében, ingyen. Ja, az osztályfőnökök is segítik - szintén lelkesedésből, vagy inkább kötelességtudatból, gyerekszeretetből. Akiktől Hoffmann Rózsa épp keményebb munkát vár el...
Nagy könnyebbség az iskola életében az önkormányzat által 2013-ban vásárolt családi ház, itt zene- és nyelvórákat is tartanak. Sajnos ahhoz, hogy utóbbi esetén mind a húsz gyereknek jusson pad, a zongorát csak a radiátor mellett sikerült elhelyezni, így aztán kéthavonta hívhatják a hangolót... De még mindig jobb ez, mint a fejlesztő foglalkozások helyzete, amit a folyosó végén kell megtartani a teremhiány miatt. Mondjuk ezért a KLIK a legkevésbé sem hibáztatható - az viszont érthetetlen, miért nem számított senki az óvodai férőhelyhiány "begyűrűzésére", vagy ha igen, miért kellett megvárni, míg a körmünkre ég a dolog. (Az elmúlt három és félben persze tudom, mi történt - halogattunk, hogy majdcsak lesz valami, aztán amint az iskolák átszervezése szóba került, mindenki megkönnyebbülhetett, hogy ez már nem a város gondja.)
A beszámoló végeztével a tanárok továbbképzésen vettek részt, minket (Kiss-Simon László bizottsági taggal voltam) pedig meghívtak teára és (a pedagógusok által készített) sütire az igazgatói irodába. Finom volt, de velem nem tudta feledtetni a keserű szájízt.
A Közművelődési, Oktatási és Sport Bizottság március 13-i ülésén megkaptam a legutóbb kért tájékoztatást az SNI-s (speciális nevelési igényű) gyerekek iskolai és óvodai ellátásával kapcsolatosan. No nem azért, mert a kiküldött napirenden szereplő előterjesztő (dr. Nagy Atilla aljegyző) egyáltalán bármivel is készült volna, hanem mert az intézmények vezetői (egyéb okból) jelen voltak.
Az oktatás-nevelés átszervezése kapcsán a Gödön valóban jól működő Pedagógiai Szakszolgálat is a KLIK felügyelete alá került, és az ellátási feladatai is megváltoztak. Az óvodai gyógytestnevelés teljes egészében kikerült a rendszerből, de Gödnek végül sikerült kiharcolni heti két órát csoportonként novembertől februárig. (Köszönet érte Eich László tankerületi igazgatónak, aki egyébként tényleg készségesen segít - már ha tud.) Azóta ismét csak heti egy gyógytorna van...
A normál logopédiai ellátás rendben működik, de az SNI-s gyerekekkel ezek a logopédusok (hivatalosan) nem foglalkozhatnak. Az SNI-s gyógypedagógiai ellátás sem a Pedagógia Szakszolgálat feladata már, így az intézményeknek maguknak kell gondoskodniuk a szakemberekről - egy-egy specialista esetében lehet, hogy mindössze heti két órában. (Sejthetjük, milyen sikerrel lehet ilyen szakembereket találni.) A hivatalos álláspont szerint utazó gyógypedagógusok látnák el ezeket a feladatokat, de ilyenek nincsenek kellő létszámban az EGYMI-k (Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézetek) kötelékében. A Kastély oviban például szükség lenne szurdopedagógusra (siketekkel foglalkozó szakemberre), de hiába keresik szeptember óta.
Tavaly az önkormányzat nagy nehezen rászánta magát a szakszolgálatnál egy pszichológus státusz létrehozására, aminek az iskolák nagy hasznát vették - a KLIK szerint azonban máshol nagyobb szükség volt rá, így a gödi gyerekek ismét ellátatlanok maradtak.
Az SNI-s ovisok kétségbeesett szülői, ha sikerül, visszavonatják a szakértői bizottságok szakvéleményét, hogy a gyerekük legalább a normál logopédiai ellátást megkaphassa. Így persze eleve lemondanak az eddig előírt többi fejlesztésről is, de úgyis mindegy, hiszen azt az óvoda nem tudja biztosítani. Így aztán ezek után a gyerekek után nem jár plusz normatíva (amiből a fejlesztést lehetett volna finanszírozni), és az óvoda nem felel meg az építési pályázathoz vállalt feltételeknek sem (megfelelő létszámú SNI-s kisgyermek integrálása). Ezek a pénzügyi kérdések - micsoda felelőtlenség részükről - a szülőket egyáltalán nem érdeklik, de az önkormányzatnak még gondot okozhatnak. Közben persze a gyerekek ott vannak, csak - hiába írja elő a törvény - nem kapják meg azt a fejlesztést, amire szükségük lenne. Ha a szülők pénze és ideje engedi, akkor persze megtalálhatják a fejlesztő alapítványokat, egyesületeket, de ezekből sincsen elegendő - azt pedig a saját gyerekem érintettsége során is megtapasztaltam, hogy a magyar állam lényegében lemondott azokról, akik bármennyire is kilógnak a "normálisak" közül, akkor is, ha csak egy kicsit több odafigyelést igényelnének a többieknél. (A súlyosan fogyatékosokról pedig jobb nem is beszélni.) A helyzet embertelenségén túl ez már csak pénzügyileg sem éri meg: az esetek nagy százalékában a mostani spórolás oda vezethet, hogy olyan emberekről is életük végéig gondoskodnia kell a társadalomnak, akik egyébként önálló, hasznos életet élhetnének, ha időben megkapnák az ehhez szükséges segítséget.
A pedagógia szakszolgálatok átalakítása amúgy ismét tervbe lett véve - de bizonyosan lehet tudni, hogy a szükséges szakemberlétszám nem áll rendelkezésre, így javulás néhány éven belül akkor sem várható, ha egyébként a KLIK jó szándéka nem hiányzik
Lehet, hogy többet is megtudtam volna, de Bognár László bizottsági elnök a Kastély ovi vezetőjének beszámolója után lezárta a napirendi pontot, mert még sok más volt hátra.
Így állunk március idusán, és ahogy most kinéz, a következő négy évben is több pénz jut stadionokra, mint az oktatásra - úgyhogy csak a jól kiválasztott oktatási szakértőkben bízhatunk.
