A februári rendes Közművelődési, Oktatási és Sport Bizottsági (továbbiakban KOSB) ülésen tiszteletét tette Eich László tankerületi igazgató, aki beszámolt róla, hogy az átadás-átvétel zökkenőmentesen történt, az önkormányzatnál és az intézményeknél dolgozó munkatársak készségesen együttműködtek, és minden rendben van. Elmondta, hogy van még egy-két ügy, amiben meg kell állapodni - többek közt a papírszámlák mekkora hányada fenntartói, illetve működtetői költség -, de ez sem lesz gond, valamint hogy törekednek az iskolák színvonalának fenntartására. Az ülésen részt vettek többek között az iskolaigazgatók is, és a feltett kérdésekre valamennyien korrekt válaszokat kaptunk (kár, hogy a panaszok inkább akkor hangzottak el, amikor a tankerületi igazgató úr már eltávozott). Eich László láthatóan nagyon jól tájékozott volt a gödi általános iskolák ügyeit illetően, tudta, mik a problémáink - legyen az a magas tanulói létszám vagy a nevelek-dűlői lakosok helyzete.
Örömmel hallottam, hogy a kormányzati szándék változni látszik, és nem csak hogy megőrzendő a kéttannyelvű oktatás, amelynek a Huzella Tivadar iskolában elért magas színvonalát is dicsérte Eich László, hanem hogy felmerült a kéttannyelvű osztályok indítása a tankerület más intézményeiben is. Ezzel némileg mérsékelhető lenne az alsógödi iskolába törekvő környékbeliek száma is, és nem lenne szükség mindenféle elrettentő intézkedésre, mivel egyesek akár a fiktív lakcímbejelentést is megkockáztatják, hogy csemetéjük a "Huziba" járhasson.
Bajkó Ildikó, a Németh László iskola igazgatónője aggodalmára - hogy elférnek-e majd az elsősök szeptemberben a gödi intézményekben - Eich László igyekezett megnyugtatólag válaszolni, miszerint mindent megtesznek, hogy a gödi gyerekek Gödön járjanak iskolába, de sajnos biztos ígéretet láthatólag nem tudott tenni. (Nyilvánvaló, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ sem fog szeptemberre épületet bővíteni, ráadásul az eddigi zsúfoltságot idén tetézi az a plusz 25 százaléknyi jövendő első osztályos, akik amiatt válnak most iskolakötelessé, hogy május 31. helyett augusztus 31-ére változott az "évveszteseket" a "normál tankötelesektől" elválasztó dátum. - HJ)
Kovács Gabriella, a Németh László iskola művészeti igazgatóhelyettese rákérdezett az általuk tervezett rézfúvós és ütős versenyek sorsára is, amelyek finanszírozása egyébként egy másik pontban is a bizottság napirendjére került. Eich László 300 000 forintot ígért a rézfúvós verseny megrendezésére a KLIK költségvetéséből. Az örömhírt megkeserítette, hogy ezzel az is jár, hogy nevezési díj nem kérhető el - hiszen a KLIK nem fog számlát kiállítani önmagának -, amivel az eddigi tapasztalatok alapján 500 000 forinttól esnek el a szervezők. (Vagyis az önkormányzatnak kell 100 000 helyett 300 000-et beletennie a rendezvénybe, amire ezek után nem mondhatjuk, hogy akkor mégse kérjük a pénzt...) Az ütősversenyt pedig a művelődési ház és az iskola fogja közösen rendezni (így az önkormányzati támogatás könnyebben folyósítható), és ott lehet nevezési díjat szedni.
A tankerületi igazgató úr távozása után meghallgattuk és elfogadtuk a József Attila Művelődési ház (kiváló) beszámolóját és tárgyaltunk óvodai és iskolai támogatásokról. Sajnos ebben a szakaszban derült ki, hogy amiket az ellenzéki rémhírharangok mondogatnak - hogy nincs kréta meg papír - az valóság. Persze krétából jól bespájzoltak a gödi iskolák, de tényleg az a helyzet, hogy bármilyen megrendelést, számlát csak a tankerületi igazgató írhat alá, ezért a legegyszerűbb tételek beszerzése is hosszú átfutással történhet csak meg. Ráadásul a működtető önkormányzat sem lehet büszke magára, az iskolákra vonatkozó működtetési költségvetésről (ami a TESZ-ének a része) fogalmuk sincs az intézményvezetőknek - ami azért gond, mert ez nyilván nem csak a rezsiszámlákat és a takarítók bérét kell tartalmazza, hanem számos olyan dologi kiadást is, ami nem a pedagógiai munkához tartozik (például azt a fénymásolást, ami az étkezési befizetésekhez kell, nem a dolgozatíráshoz.) Ezen szerencsére még lehet javítani, a városi költségvetés készülőben van, a bizottság gyorsan az illetékesekhez irányította az iskolaigazgatókat...
Lehet, ellenzéki fanyalgásnak tűnik, de a helyi résztvevők kétségtelen jó szándékán, gondos munkáján és lelkiismeretességén túl még mindig nehéz dicsérni az iskolák állami átvételét. Elhangzott, hogy a farsangi dekoráció működési költség, tehát az önkormányzat állja - de miért, egy ünnepség nem része a pedagógiai munkának? (Dehogynem, mondom én - az igazán csak a pedagógia, amikor nem a matekot, hanem az emberséget vagy a hazaszeretetet próbájuk beleplántálni abba a gyerekbe.) A papírszámlák elosztása egy százalékos megállapodás szerint - ha elkészül - feltehetőleg megold egy gondot, és az is biztatóan hangzott, hogy bármi igazán szükséges kell, kifizetheti a KLIK vagy a város, aztán legfeljebb átszámlázzák egymásnak, ha később kiderül, hogy mégis a másiknak kellett volna állni a cehhet. De még mindig marad olyan probléma, ami biztosan generálja az egymásra mutogatást, a számlák ide-oda küldözgetését, és ha nem is a működésképtelenséget, de legalábbis az oktatás-nevelésre fordítandó komoly energiák szétforgácsolását századrangú kérdésekre - hogy akkor most kitől kérjünk engedélyt valami beszerzésére, vagy ki javíttassa meg azt a leszakadt táblát, aminél nem egyértelmű, hogy egy ismeretlen tettes rongálásáról vagy a használatból fakadó normál amortizációról van szó...
