A március 27-i testületi ülés "Egyebek" napirendi pontjai között a testület arról is döntött, szerződést köt-e a Nemzeti Kulturális Alappal, azaz az onnan elnyert ötmillió forint támogatás mellé hozzátesz-e még tízet, hogy Tóth Béla "lóspecialista" szobrászművész alkotásaként Kincsem-szoborral gazdagodjon a város. A döntés természetesen támogató volt.

Már hónapokkal ezelőtt felmerült, amikor a pályázaton való indulásról döntöttünk, kérdések tömege merült fel: Van erre ennyi pénzünk? Tényleg erre kell most költeni? És hová kerüljön az életnagyságú bronzparipa? Ha Iván-Kovács László mellszobra helyére, akkor azt hová tegyük? És főleg: mi legyen a Kincsem-istállóval, illetve az előtte elhelyezkedő terecskével - aminek a rendbehozatala nem tíz-, hanem inkább százmilliós feladat? (A terület többfunkciós főtérré alakítására az előző ciklusban pályázott a város - ez volt az az ominózus eset, amikor a többmilliós díjat felvevő pályázatíró cég nem számozta be az oldalakat, ezért elbírálás nélkül, formai okok miatt utasították el Göd anyagát. Az ügyről - és a tanácsadó cégről - tavaly decemberben a Magyar Narancs is írt.) A képviselők elhessegették a helyszínnel kapcsolatos kételyeket, mondván, a kedvező elbírálás után is lehet még nemet mondani, majd a város beadta a pályázatot, azzal, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság addig is gondolkodjon, mi legyen a romos istállóépület sorsa.

Gondolkodás lehet hogy volt, de mindeddig a bizottság napirendjére nem került fel a téma - a Dunakanyar Régió idei 2. számában Markó József mindenesetre azt nyilatkozta, a Kincsem-épület sorsáról "a gödi lakosság széles körű bevonásával döntünk majd." Ennek kapcsán intéztem kérdést polgármester úrhoz a legutóbbi ülésen - véletlen szerencse, hogy pont kapcsolódott egy aktuális napirendi ponthoz is. Így aztán elhangzott néhány képviselői ötlet is - Bognár László szerint mindenképpen a romos istálló bontása az egyetlen megoldás, Csányi József a helyi védelem mielőbbi megszüntetését sürgette. Markó József szerint egyszerűen csak a külső falakat kell meghagyni, mintegy kerítésszerűen, és az északi oldalon Kincsem bokszát - így nem kerül sokba, és egy tér közepére kerülhet a szobor.
Amellett, hogy Göd feltehetőleg legrégebbi épületének elbontása nem tűnik éppen a legbölcsebb ötletnek, felvetettem, hogy egy üres tér - bármilyen alkotás is van a közepén - önmagában nem valami vonzó, a Kossuth tér rendbehozatala is a játszótér és a cukrászda miatt lett olyan sikeres. Elismerem, a cukrászda nem túl eredeti ötlet, és azt is, hogy nagyon drága lenne az épületet rendbe hozni, működőképes és finanszírozható funkciót találni neki, de ez szerintem nem indokolhatja, hogy meg se próbáljuk - leginkább egy szakember bevonásával, hiszen egyikünk sem ért igazán a városépítészethez. Lehet, hogy volna olyan vállalkozó, befektető, aki fantáziát lát az istállóban, és van tőkéje is a megvalósításhoz, lehet, hogy nincsen; lehet, hogy az épület alkalmatlan boltnak, múzeumnak, közösségi helynek, étteremnek vagy bárminek, de lehet, hogy van, aki tudja, mire lehetne használni; az is lehet, hogy az ötlete nem tetszene nekünk, gödieknek, de jelenleg esélyt sem adtunk még annak, hogy erről gondolkodjunk. Ráadásul a Kincsem-istálló ügye olyasmi, ami nem csak gödieket mozgathat meg, hiszen mégiscsak a leghíresebb magyar versenyló "otthonáról" beszélünk.

A pályázat feltételei szerint a szobrot 2014 márciusáig fel kell állítani, szóval sok idő már nincsen, ha nem a jelenlegi állapotok közé szánjuk a bronz Kincsemet. A "lakosság széles körű bevonása" időigényes, különösen, ha nem egy olyan fórummal szeretnénk letudni az egészet, ahol mindenki elmondhatja a magáét, de semmi következménye nincsen a dolognak. Pedig nagyon fontos, hogy a kialakuló megoldás a gödiek igényeinek feleljen meg, hiszen mi fogjuk használni a teret, számunkra lesz élhető vagy érdektelen - utóbbira viszont kár egyetlen fillér közpénzt is költeni. A lakosság igényeit viszont csak a lakosság megkérdezésével lehet feltérképezni, erre való a közösségi tervezés. Amiről ugyan hallottam, olvastam, tudom, vannak bevált módszerei, jó gyakorlatai, de sosem csináltam ilyet - most épp azzal próbálkozom, hogy ezzel kapcsolatos ismereteimet bővítsem, és kitaláljam, mégis hogyan kéne alkalmazni erre a konkrét esetre. De biztos vagyok benne, hogy egyedül nem fog menni. Ha bárki az olvasók közül fontosnak tartja az istálló sorsát, van ötlete, mit csináljunk és hogyan, ne habozzon megkeresni! Vagy ha utálja a politikusokat, és inkább civilként tenne valamit, csinálja nélkülem, de ne hagyjuk, hogy továbbra se történjen semmi, vagy ami még rosszabb, végleg eltűnjön Alsógöd egyedülálló épített emléke!