Változatlan a NER önkormányzati demokráciáról alkotott képe - noha szerdán rendes testületi ülésünk volt, kedd reggel is összegyűltünk, hogy a központilag kiküldött, adósságátvállalással kapcsolatos határozatot megszavazzuk - a január 26. délutáni határidőről a Polgármesteri Hivatal hétfő délelőtt értesült. Persze az ember ne finnyáskodjon, ha a város adósságának elpasszolásáról van szó...27-én pedig szerződések, rendeletmódosítások, távközlésikábel-fektetés, kistérségi beszámoló, no meg a költségvetés került napirendre.
Még napirend előtt bemutatkozott a dunakeszi járási hivatal vezetője, Bíró Attila. A képviselők főleg a gödi okmányirodával kapcsolatosan faggatták - mivel Dunakeszin este nyolcig bővült a nyitva tartás, és ehhez Gödről vittek át dolgozókat, városunkban mindössze négy ügyintéző maradt, akik közül valakinek a recepciós feladatokat is el kell látnia. Elhangzott egy ígéret, hogy erre lesz másik ember, és gondoskodnak róla, hogy mindenkor (betegség vagy szabadság esetén is) legalább négy alkalmazott fogadja az ügyeiket intéző polgárokat, illetve a háttérmunkák is Dunakeszire kerülnek, így nem nő a várakozási lista, ugyanannyi ügyfelet tudnak fogadni, mint eddig. Hát, úgy legyen!
Röviden bejelentettem a képviselőtársaknak az LMP-ből való kilépésemet - erről itt és itt és itt írtam bővebben.
Három ellenzéki tartózkodás mellett a testület elfogadta a 2013. évi költségvetésről szóló rendeletet. Elhangzott, hogy a rendszer átalakítása, a feladatok és a bevételek csökkenése nagyjából nullszaldós eredményt hozott Gödnek - erről egy kicsit részletesebb anyagot kértem dr. Pintér György alpolgármestertől, aki ígéretet is tett a kérés teljesítésére. Iskolákra jóval kevesebbet kell költenünk idén, jó pár hivatali feladat (és ezzel járó kiadás is) elkerült a várostól, ugyanakkor nem csak az ezzel kapcsolatos normatívák, de további 435 millió forint is kikerült a bevételek közül, mivel az szja helyben maradó részétől és a gépjárműadó kétharmadától is el kell búcsúznunk, ezek a központi költségvetést gyarapítják a továbbiakban. Ugyanakkor az állam átvállalja a város adósságának 50%-át (a jó hír ülés közben érkezett, Göd számára csak 40% a törvényben garantált arány), ezzel évente mintegy 150 milliós kötvénybeváltási és hiteltörlesztési kiadástól szabadulunk meg.
150 milliós hitelfelvételi lehetőség került a rendszerbe, ehhez március 15-ig kell kormányzati engedélyt kérni - de a konkrét hitelfelvételhez újabb testületi döntésre lesz szükség. Tavaly is volt ilyen, akkor végül nem növeltük az adósságot, remélem idén sem fogjuk - bár bizonyos, hogy a közelgő választások miatt az amúgy valóban szükséges útépítésekre a városvezetők is nagyobb kényszert éreznek.
Érdekes, hogy miközben a Polgármesteri Hivatal személyi kiadásai kb. 60%-ra csökkentek az áthelyezések miatt, a dologi oldalon a költség 90%-a megmaradt - erre az ülésen nem kérdeztem rá, mivel még a bizottsági tárgyaláson azzal indokolták, hogy a rezsi ugyanannyi marad. (Itt jelenik meg többek között az irodai eszközök, az üzemanyag, a megrendelt szolgáltatások, pl. ügyvédi megbízások ára is.) A villanyszámla nyilván változatlan marad, de az az érzésem, ez a 300 millió még mindig indokolatlanul magas. (2011 óta minden évben belekötök a PH dologi kiadásaiba, és ha a költségvetés megalkotásakor nem is, de a végrehajtás során jelentősen csökkent is ez a tétel, az első évben 423,5 M tervezett kiadásból csak 279,5 valósult meg).
A járdaépítés folytatásán és a pályázaton nyert óvódabővítésen kívül komoly beruházásra idén nemigen telik - talán a Bozóky tér 9,5 milliós, részleges rendezését érdemes megemlíteni.
A költségvetés kétségtelen előnye, hogy nem nyújtózkodik a takarón túl, illetve hogy az eddigieknél könnyebben átlátható szerkezetben, ráadásul a tavalyi számokat is tartalmazó formában kaptuk meg az anyagot, ami nagyban megkönnyítette a nem pénzügyi szakember képviselő dolgát.
A gyermekvédelmi eljárásokról szóló rendelet módosítása lényegében annyit jelent, hogy a bölcsőde új fizetős szolgáltatásokat (gyermekfelügyelet és játszóház) kíván bevezetni - ezt, illetve ennek az árát kellett beleilleszteni a jogszabályba. Már a pénzügyi bizottságban felvetettem, hogy ugyan az ötlet jó, de honnan van az intézménynek erre szabad kapacitása (gondozónő, illetve helyiség), és mi lett a tavaly működő széles korcsoportú csoporttal, ahol a három-négy éves, óvodába felvételt nem nyert gyerkőcök maradhattak. Választ most sem kaptam annál többet, hogy az ügyet vizsgálják. Jó, jó, ebből lehet némi pluszpénz, de nem kerül többe, hogy ugyanakkor gyerekenként havonta 15 000 forintot fizetünk magánoviknak, akik pedig elférhetek volna a vegyes csoportban? Arról nem is beszélve, hogy ha van hely, nem bölcsiseket kéne fölvenni? Hiszen igény az volna rá... A vita kapcsán felmerült, hogy a régi bölcsőde még mindig működik a Rákóczi úton, noha az új épület megnyitásával a bezárását tervezték - szerencsére nem tűnt komolynak a bezárási szándék, noha elhangzott, hogy a normatívaváltozások miatt egy bölcsis ellátásának már csak harmincegynehány százalékát állja az állam. (Hajrá, népességfogyás megállítása!) Még jó, hogy az óvodai normatíva emelkedett, és már a költségek 84 százalékára futja belőle.
Elutasítottuk a Hajósok a Gödi Dunapartért egyesület névhasználati kérelmét - mivel ügyvédjük fordult hozzánk, még azt sem tudjuk, kik lehetnek ők. (Ülés után persze valaki elárulta, hogy "Gyurmáról" - a Homokszigeten portyázó kocsma-katamarán üzemeltetőjéről van szó. Hm, azt hiszem, nem volt rossz döntés.)
Kaptunk ajándékba egy 96 m2-es darabot az Ilka-patakból - elfogadtuk.
Megkaptuk a Dunakeszi kistérség írásos beszámolóját, amit Markó József polgármester némileg kiegészített szóban, valamint újradelegáltuk őt a a társulási tanácsba. Rábai Zita sokadszorra szóvá tette, hogy a kistérség honlapja mennyire információhiányos, illetve a nyílt ülésekről nem is lehet tudni, így természetesen elmenni sem. A nyilvánosság szélesebb tájékoztatására vonatkozó igény továbbítására a polgármester - szintén sokadszorra - ígéretet tett. A tájékoztatási kötelezettséget végül a társulási megállapodás módosításába bele is foglaltuk, nagy kérdés, írott malaszt marad-e, vagy megvalósul belőle valami.
A Pest Megyei Kormányhivatal törvényességi kifogást emelt még a 2008-as HÉSZ megalkotásával kapcsolatosan, amit a testület, kissé cizellálva, de lényegében elutasított, arra hivatkozva, hogy a szabályozás hatályon kívül helyezésével exlex állapot jönne létre, teret adva mindenféle nemkívánatos beépítéseknek; az új, immár szabályosan készülő HÉSZ pedig úgyis nemsokára felváltja a régit. Tartózkodtam, mert az érvelés helytálló, de ettől függetlenül a hivatal kifogása megalapozottnak tűnik, és amúgy sem hiszem, hogy egy felsőbb hatóság véleményét figyelmen kívül ildomos hagyni, azért, mert az úgy praktikus.
Az önkormányzat szmsz-ét és a polgármesteri hivatal alapító okiratát a törvényi változások következtében módosítottuk.
A zöldhulladék kezelésére a város ismét 400 000 Ft + áfa értékű szerződést kíván kötni a XV. Camion Kft.-vel, ami a tavalyi rendszer változatlan folytatását jelentené (lerakójegy ellenében lehet a telepre vinni a lombot, füvet, gallyat). Felvetettem, hogy már tavaly sem készült költségszámítás, és akkori kérésem sem teljesült, hogy utólag csináljunk kimutatást a beszállított anyag mennyiségéről, arról, hogy hová kerül, és mennyi a lerakójegyekből származó bevétel. Ez nem csak abból a szempontból lenne fontos, hogy tudjuk, nem fizetjük-e túl a vállalkozót, hanem például azért is, hogy lássuk, a komposztkeret-akciónak van-e mérhető hatása a hulladék mennyiségére. (Arról nem is beszélve, mennyire nélkülözhetetlenek volnának ezek az adatok egy esetleges komposztálóüzem-létesítéskor.) Annyit elértem, hogy a szerződésbe konkrét elszámolási kötelezettség kerül be, és aláírás előtt ismét napirendre tűzi a testület. A vita során az is kiderült, hogy a szerződéses összeg nagysága miatt a közbeszerzési szabályokat is alkalmazni kell, tehát pláne indokolt egy alaposabb átgondolás.
A Szakáts-kert egy kisebb részére új bérlő jelentkezett (a jelenlegiekkel egyetértésben), gyerek kalandpályát építene ki a Kék Duna Hotel parkjában is működő vállalkozó. A bérleti díjról, megtérülésről szóló hosszadalmas vita után a szerződés aláírására felhatalmaztuk a polgármestert.
Közterületek el-, illetve átnevezéséről szavaztunk a továbbiakban - sok várostól eltérően, többnyire gyakorlati indokokkal. Az utcaátnevezésekre kötelező törvény nyomán az ideológiai tisztogatást a Marx tér és a Ságvári Endre utca névváltoztatása valósította meg (Előbbit megszavaztam, mert a név csak térképen szerepel, nincs ott házszám, de még tábla sem - bár szegény filozófus nem felel eszméi felhasználóiért. Utóbbinál tartózkodtam, mert egyrészt ez érint lakókat, akiket senki meg nem kérdezett, másrészt mert számomra nem egyértelmű, antifasiszta békeharcosként vagy inkább csendőrgyilkosként tekintsek-e a névadóra).
Tulajdonosi hozzájárulást adtunk távközlési kábel fektetéséhez, ezért kis pénzhez is jut a város. (Háromszor szavaztunk, elsőre simán, másodikra név szerint, harmadikra név szerint, de úgy, hogy a polgármester az utolsó, mert ez a szabály - látszik, a jegyző is elfáradt eddigre.)
Végül Rábai Zita beszámolt róla, mire jutott az általa vezetett bizottság a dr. Horváth György ügyvéd által a polgármesteri hivatal telkére épített iroda adásvétele tárgyában. A lényeg: anno nem sokat vacakoltak az ügyben, se az iratok, se a jegyzőkönyvek nem tartalmaznak túl sok konkrétumot. Jó lenne megszerezni az épületet és visszaszerezni a telket, de a 6 milliós ajánlat és a 3,8 M értékbecslés között túl nagy a különbség. Bejelentjük az elővásárlási igényt, és tovább alkudozunk.
